2024. február 9., péntek

Pögre szoknyák, karimás kalapok, suhanó copfok - A Kösöntyű

2024.02.04 – Lakitelek

Garaguly - Bengecseg - Karakas


ÉLŐ NÉPHAGYOMÁNYUNK KÖSÖNTYŰ TALÁLKOZÓJA

Az tudtam, hogy Lakitelek hol van. Azt nem hogy ott van egy hatalmas Népfőiskola, tantermekkel, rendezvény teremmel, múzeummal, étkezővel, golfpályával…meg még mittudomén hogy mit fújt oda szél…hatalmas parkoló…

…és amúgy is mi az a kösöntyű?!

Ezt találtam a neten:

„kösöntyű (főnév)

Régies, tájszóNői ékszer; nemesfémből készült, drágakövekkel, zománcos díszítéssel ékesített, változatos formájú dísz (főleg karkötő, karperec, nyaklánc, mellcsat, melltű).”

Ez nekem pont elég magyarázat, bár a plakátokat olvasva nem nagyon kaptam magyarázatot arra, hogy ez hogyan kapcsolódik a tánchoz, de az elmúlt években már megszoktam, hogy egy rendezvény neve, nem mindig rejti magában a rendezvény mondanivalóját. Mert az bizony kiderült, hogy mondanivalója bizony volt.

A parkolón keresztül baktatva, átvágtam egy zebrán, amikor egy középkorú pár női tagja leszólított az utcán, hogy mi lesz itt, mert jó nagy a mozgás?! Néptáncos tutiság, kedves, válaszoltam, és befordultam a nagykapun.

Nem kellett nagyon keresni a bejáratot, mert özönlöttek a mindenféle szép ruhába bújtatott leányok és legények. Az idő csak félig, volt kegyes a néphez, mert ugyan nem esett eső, de nagyon fújt a szél, és ahogy néztem, ezeket, minden érdekelte csak épp a szeles idő nem. Minden épület sarkán táncolt, vagy énekelt egy pár ember. Leányok szoknyában, harisnyában, cipőben szaladtak, legények csizmában, köténnyel szárnyra nyitott mellényben vagy zakóban, kalappal a fejükön rohantak utánuk.  

Úgy tűnt jó napnak ígérkezik. A küzdőtér tele emberrel és árusokkal. Szépen világított helység, a hangosítás zseniálisan volt megoldva. A hatalmas hangfalak a színpaddal egy vonalban elhelyezve, a mikrofonok kitéve oldalra, illetve a színpad szélére ragasztva, szinte bele simulva az emelvénybe, mégis ragyogóan továbbították az énekhangot, vagy a csizmák és cipők dobogását.

Egy ismerősöm kedden megkérdezte tőlem, hogy valóban jó dolog egy ilyen népzenei hagyományokat megőrizni kívánó rendezvény?! Egy határozott igennel válaszoltam!

Kell hozzá valamennyi vonzalom, felhajtó erő, kedv, lehetőség – hívhatod bárhogyan -, hogy egy ilyen fesztiválon jól érezd magad, de szerintem, aki jár bármilyen fesztiválra, beleértve a sportrendezvényeket is, az pontosan tudja, miről beszélek. 

Szétnézve a tömegen szerintem felhajtó erőben nem volt hiány.

Először jártunk a Kösöntyűn…vagy a Kösöntyűben…ezt most nem tudom! 

Képekben megőrízve azt a napot - időrendi sorrendben - 

A Szigorú Koreográfus


Nem minden felvétel a mi gyerekeinkről szól, de nem is baj. Mások gyereki is tudnak ám nagyot ugrani, szép ruhában! 

...vagy mást csinálni.


A másik Szigoró Koreográfus - amint épp nevét meghazudtolva, mosolyog! 

Béka perspektíva.

A búza tábla mellett! 

A hagyományőrzés jeles pédája! 
A kisfickó a bőgővel, zenével átitatott arrcal...

Nagylányok kalapban...ami nem áll rosszul.



Teljes kocka 24 mm-en. Teljesen jó! 

Garaguly, a nagykunságból...
Férfi pletyka...ami nem sokkal marad el a másiktól.
Női pletyi...mert olyan is tud lenni. 






54-es akciós kalap...eladó! Még mindig!






Nagyon bejött a székenverbunk! 




Lili vezetésével a libák búzában, árpában.











Amikor a füttyszó abba maradt! 

Hajrá, tesó! ;-) ...bárki is vagy! 

A Karakas és Bengecseg

Nagykunok vagytok! 

Vivi és Ibi! 
Jujj, decool! 
Troll a konyhában!


Lelki segícccség nyújtás! Vagy az egyik akadt ki, vagy a másik!  

A fickó a szűrben jól bírta! 

Öveges tánc! 

Mi vagyunk - Karcagi táncokkal
A nagy Nóri!

Legények, kötényben, verekedőre felgyűrt ingujjal! 

A hölgykoszorú közepén! 




Géppuska lábak...zengett a színpad! 








;-)

Kösz mindent! 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...