Hazudnék...

...ha azt mondanám, hogy minden a lehető legnagyobb rendben megy.

Volt egy olyan elképzelésem, hogy viszek egy etetőt a közeli erdőbe. Úgy is lett. Vittem. Utána pedig nem lehetett megközelíteni, a hű-de-sok eső miatt. 

A másik les teteje pedig szépen jól beomlott. Ennek nagyon örültem. Annál is inkább mert a közeli kőrisfák tetején egyre nagyobb számban jelentek meg a süvöltők. Voltak legalább hatan. 

A téli les, amit tavaly telepítettem, egy sokáig elhúzódó útépítés miatt egyenlőre megközelíthetetlen. 

Khm...khm.

Viszont újra kapok levegőt az orromon. Csináltak bele rendes nyílást. Ez okozott egy pár hetes fejfájást.

Az erdei lest egy kedves ismerősöm segítségével sikerült kijavítani. Jó lett. Jobb mint reméltem. 

Meg is lett az eredménye. 

Süvöltő. Az évnek csak ebben a szakában lehet megtalálni ezeket a madarakat. Néha egész közel hümmögnek a sajátságos hangjukon. Néha csak átrepülnek a nagyobb kőrisfa termés reményében az erdő ki tudja melyik részébe. Ahol van kőris, ott előfordulhat süvöltő is. És ha már van ez a két dolog, akkor miért ne lenne egy itató is a közelben. A száraz mag kívánja a vizet. Kellett is pár év mire ez így lett. 

Fenyőpinty

Nagy fakopáncs

Süvöltő

A második alkalom.

Kék cinke

Balkáni fakopáncs

Süvöltő

A harmadik alkalom.

Vasárnap reggelre befagyott a víz. Nem csodálkozok. Kevés víz, inkább csak csalogatás céljából. 

Ekkor még nem hittem, volna, hogy egy ilyen nap akár még jól is sikerülhet. A környéken megszaporodtak a szajkók. Észak felől jöttek, nyilván az ottani időjárás idáig űzte őket. Ez jó dolog. Ott legalább hideg van. De hogy több madár is megtámadta azt a kevés jeges vizet, azt nem hittem volna. Nem egy elegáns madár, legalábbis ami a landolást illeti, és nagyon figyel, bizonytalan mindenben, és a legkisebb rezdülésre is elhúz. De szerencsére vissza is jött. Többször is, és voltak vagy négyen, vagy öten.  

Zöldike

Fenyőpinty

Fekete harkály, jó messzire, inkább csak az érdekesség miatt.

Zöldike

Fenyőpinty

Meggyvágó. Most korábban jött mint év elején.

Szajkó. Készültem erre a madárra. Minden esetre nehéz benne tartani a képben, ilyen közelről. 

Fenyőpinty

Nem is panaszkodok! 

Téli szezon

Az "uborkaszezon" kifejezés a németektől ered. Arra az időszakra találták ki, amikor mindenki szabadságon van, a fű nem nő, nem történik semmi, csak az idő halad. Márpedig az halad.
Olyasmit igértem, hogy csöndesebb napok következnek?! Könyv olvasás, meg rubikozás?! Ez hülyeség! Mindig van valami. Hol ez, hol az, hol meg emez, amarról meg nem is akarok beszélni. Van ideszaladás, meg odaszaladás...és az idő szépen lassan halad. Meg persze nincs meleg, ami azért jó, mert a nyáron volt épp elég. Hogy mégis mi történik? A tökre megszokott, téli ubiszezonnak megfelelően...számolgatás. Darvak krúgatnak az égen, sokan, olyan sokan, hogy nem is lehet rendesen megszámolni. Libákkal vegyesen. Azok is sokan vannak. Nem csak az a fontos, hogy hányan vannak, hanem az is hogy merre mennek..délre. A számolgatás nem az égbolton repkedő madarakra vonatkozik, hanem azokra az előttünk álló hónapokra, amikor ezek a madarak a másik irányba mennek.
Na de addig is...ott ülök egy széken..egy lesben. Kuksolok kifelé a nyíláson, és a madarkat figyelem. Riasztanak. Gépet felemelem. Semmi. Riasztanak megint. Gépet emelem, megint semmi. Leengedem...nincs nálam állvány. Megint riasztanak. Na tudjátok kivel szórakozzatok...csak azért sem csinálok semmit...és az itató szélére egy karvaly lavírozott be. A gép az ölemben pihent. Egymás szemébe néztünk. Meg sem fordult a fejemben, hogy bármit is tegyek, hiszen, eleve vesztes lehetek egy ilyen helyzetben. Csak bámultam, néhány hosszú másodpercig. Elrepült. Örültem, de még mennyire.
Azóta persze semmi. Csak fakopáncs, fácán, fenyőpintyek, erdei pintyek, cinkék, meggyvágó...és ja igen, majdnem elfejeltettem...süvöltő!
Az erdő telis tele van kőrissel. Nem véletlen, hogy az itató ide került, vagy 3 éve. A süvöltők pedig, úgy tűnt, ide jártak pár napig. Jó rég óta vágyom már erre a kismadárra. Nem tudom megmondani pontosan, hogy mennyi főből áll a csapat, de van venne legalább négy hím, gyönyörűek, és szerintem 6 tojó. Ez már egy nagyobb csapatnak számít. Borzasztóan félnek, többször megpróbáltak rárepülni az itatóra, de mindig csak sokadik próbálkozásra jutottak el odáig, hogy igyanak is a száraz kőrismagra. A beszállók bármilyen elmozdítását rossz néven vették. Viszont együtt mozognak a fenyőpintyekkel. Vagy lehet hogy most is oda járnak, csak én nem járok oda. Egy pár képet megint adott a természet.

Fácán

 Meggyvágó

Süvöltő

 Meggyvágó

 Süvöltő