Nagyon takarékon

 

 A 2024 eccercsak valahogy teljesen átcsúszott a 2025-ös esztendőbe. Az eddig takarékon égő láng, a hajtógáz minőségétől, hol jobban hol kevésbé jobban lobog. A bele kevert anyagok miatt, hol kékebben, hol sárgábban világít. Lassú tűzön melegítve a levest, csak takarékon.

A téli fotózásra alkalmas lesek felújítása még valamikor októberben elkezdődött, és nagyjából decemberben sikerült is befejezni. A nyári és őszi aszálynak köszönhetően egy villanypásztor húzódott az erdőben a madáretető mellett. Az erdőben is folyik legeltetés a takarmány hiány miatt. A sok éve egy helyen lévő etető, a les és az itató áttelepítésre került. A madáritató ezzel a nem tervezett akcióval a megsemmisülés szélére sodródott. Simán össze lett tákolva, hogy kibírja tavaszig...kell neki egy renoválás.

A másik is hasonló módon járt. Ott az etető omlott össze. Egy zsák szeméttel tértem haza. Előbb utóbb kell ezekkel kezdeni valamit. Valahogy lesz.

Elindítottam egy madáretetést, amit még pár hónapig folytatok. Egyelőre, nem sok eredménnyel. Illetve valamilyen eredmény mindig van, csak az kérdés, hogy ki mennyire elégedett, vagy mennyire lehetne elégedett.

A madáretetőt a cinkék kerülgetik. Az ilyenkor szokásos fenyőpinty-zöldike-süvöltő invázió már jó pár éve nincs, így most is elmaradt. Néha ugyan előkerült egy-egy süvöltő, de azt is inkább a hangjáról lehet felismerni, és amint a távcsőbe kerülne már tovább is áll.

A másik les előtt mindig van valami kavarás. 2023-ban, el kell ismerni, hogy elhanyagoltam, a folyamatos megfázások és az asztma miatt, amit akkor még nem tudtam, de örülök neki, hogy kiderült. Így olyan érzésem van, mintha ez a les most küzdené ki magából a saját útját. Nammmindegy! Ez van. Ennek eredményeképpen természetesen egy csomó minden történik, - és megint csak természetesen, - akkor amikor nincs ott senki. Hát persze, madár ott van, ahol nincs senki!

FácánOK

Egerészőölyvek

FácánOK ésmegint

Egymásra szinkronizáslódott sasok, a sasszinkron napján.

Instant háború, ölyvekél.

Szezon eleje...közepe...

 ...és ha jó gondolom akkor a vége is! Jó régen volt már amikor egy szezon összes képe ráfért egy kártyára, és az is csak azért, mert a rosszul sikerült felvételeket nem töröltem ki ott helyben. Az összeset ki kellett volna. 

December elején átkötöztettem a lest...megint. Nem is biztos, hogy össze akarom számolni, hogy az elmúlt kb 10 évben, kb hányszor kellett átköltöztetnem a lest. Az ilyen telepítés mindig magában hordozza az új területtel járó újabb és újabb problémákat. Na már most azok voltak bőven. 

Amúgy sem kecsegetett túlzottan sok izgalmas dologgal a 2022-es év, és ez az év végére sem változott meg. 

Pedig decemberben és januárban is próbálkoztam szép számmal. Hol hajnalban hol délután. Egyik alkalom sem hozott túl nagy meglepetéseket. 

Azt nem lehet mondani, hogy madarakat nem láttam, mert nem így van. Sokat fel lehetne sorolni, viszont nem lenne túlzottan sok értelme. 

Mezei veréb

Talán az egyik legizgalmasabb néhány pillanat az volt amikor egy mezei fülesbaglyot egy réti héja hajkurászott. 

De az is elmúlt.

Egerészölyv

Szajkó. 

Egerészölyv

A les előtt szaladozó fácán. 

Őszapó

Ennyit a 2022-es esztendőről. Szerencsére mindenki túlélte. 

Namegint

 Egy újabb rohanós hajnal. Az idő teljesen jó, olyan marha hideg van mostanában, ami nem volt...mostanában. Az álló vizek teljesen megálltak, szerintem akár korizni is lehetne rajtuk. Nem minden esetben hiszek a hajnalok elragadó színeiben, pláne nem a téli hónapokban. És most sem lett ez másképp. 

Az a mókás az egerészölyvekben, hogy nagyon csendben tudnak lenni. 

Evés közben nem beszélsz kisfiam, mer' nyakon váglak! Ezek pont ezt csinálták. 

De a hajnal piros fényeit mindig érdemes megnézni! 

Egerészölyv

Az egy fajra alapozott szezon érája

 A semmibe bámulva ülök a monitor előtt. Nem jár az agyam, nehéz írni bármit. Adott az egerészölyv mint madár...és nagyjából ennyi. A kezem csak kattog az 'Ó' billentyűn. az egyik ujjam a sok közül, épp csak kopogtatja. Elektromos impulzus csak az ujjam végéig jut. Csak olyan erővel nyomja le a billentyűt, hogy az elektromos impulzus csak addig jusson.  A klaviatúrától már nem továbbítódik a processzorok sorozatán keresztül, hogy a monitoron láthatóvá váljon bármi is. 

Egerészölyvek az új évből. Azért baj, ha egy fajra van alapozva egy egész szezon, mert alig lesz mit írni. Ráadásul mindig ugyanazt csinálják. 

Szajkó. Azért nem fényképeznek madarakat szemből...mert hülyén néznek ki. 

Egerészölyvek. Gondolkozok. Az ujjam újabb betűt kezd kopogtatni. 

Nem volt egyszerű kiszámolni, hogy milyen messzire kell menni hogy beleférjenek, minimális vágással. 

Nem tudtam kitalálni, hogy ki, ki után következik a hierarchiában. 

Ez következő alkalommal, amikor épp nem a 'P' betűt kopogtattam. Egy másikat. Másik kézzel.

Zöldikével van tele a kismadár etető. 

Ahol pedig van kicsi, ám annál hangosabb énekes csapat, ott valamikor megjelenik a vámszedő is. 

Nem megy ez az írás. Egerészölyvek járnak a fejemben, semmi több. 

Karvaly. Csodaszép....ahogy megállt kb 17 másodpercre. 

Egy harmadik alkalom. Nem tudtam kihagyni az instant havazást. Kimentem hátha látok egerészölyveket. Ha már csak ez az egy faj jár ide. 

Remélem mindenki végig nézte aki akarta. Lassan kuriózum a hóesés.  Aznapra ennyi jutott. 

Na de másnap. Továbbra sem nagyon tudok milyen történetet keríteni a készült képek köré. Ez van. Üresen kattog az ujjam a billentyűzeten. Talán már a harmadik rosszul kezdett mondatot is visszatöröltem. 

Örültem a szarkának amikor megjelent. Bár vallom, hogy a digitális technika egyik zsákutcájának tartom a fényképezőgép részéről, hogy egy fekete-fehér jószágra kell fényt mérnie napsütésben a szikrázó hóban. Tudhatott valamit, mert vagy poénból vagy direkt a hó alól kiásta a füvet, a fű alól pedig egy gilisztát. 

Odébb állt. 

Eszembe jutott, mi lenne ha valahogy az egerészölyvekről írnék. Ha már csak egy faj jár ide. 

Valahonnan előkerült egy pár meggyvágó is. Fiúk-lányok vegyesen. 

Ez már a szinkron első napja.  

Mindig van újabb meghódításra váró földrész. 

Réti sasok...marha messze. 

Meggyvágó

Egerészölyv. Egerészölyv. Egerészölyv. Egerészölyv. 

Ritkán van olyan nap, amikor minden stimmel, és ez nem is a mai volt. Bár volt még valamennyi a hóból, és nagyon nagy volt a köd. De cserébe volt zúzmara. De más nem. Ja igen, voltak még ölyvek is.

Nagyon jól nézett ki, ahogy rá volt fagyva a dér. 

Seregély. Télen. Téli ruhában nyilván. Elég kemények hogy megpróbálják átvészelni a hideg napokat.  Meg vannak ezek bolondulva. 

Néha beesik 2-3 szajkó is. 

Egerészölyv. És mivel, csak ez az egy faj jár ide, lassan el kellene neveznem őket. 

 Nem tudok mit írni, abba hagyom a billentyűzet nyomkodását. Jöhet egy enter.