2021 május - első

 Próbálkozások, próbálkozások és próbálkozások. Egymás után. Hajnalban, délután, este, szárazon és vízen.

Miklós barátomat tudnám idézni: "Amelyik lábast nagyon nézed, az nem forr!". Lehet igaza van.

A tavalyi kuvik most nincs sehol. A láda amit kiraktam, üresen áll. A szalakóták nem jöttek vissza. Tavaly egészen június 05-ig próbálkoztak elfoglalni a ládájukat, utána feladták. Elmentek. 

Vannak nézetek, miszerint utána már nem biztos, hogy költöttek. Ha költöttek, akkor jó későn lehetett. A visszatérő madarak, a költési zónában, minden évben, minden lehetséges helyet átvizsgálnak ahol költeni lehetne. 

Na de addig is...

Vörös vércse

Seregély

Kis őrgébics

Vörös róka. Portyázva. Az éppen virágzó réti ecsetpázsitot kihasználva a nyulakat cserkészte...sikertelenül.

Mezei poszáta.

Sárga billegető

Van itt minden. Mezei veréb.

A BPH-n van egy fórum, miszerint valamely madáron fényképezett valaki KULLANCSOT?...

Ha jól sejtem ezen kb három is lehet. De nem vagyok nagy madár-kullancs szakértő, így bármelyik másik parazita lehet. 

A seregélyek idő közben kikeltek, és csicseregnek, ha valaki közelít. Bár nem igazán értem ezeket a madarakat, hol egy hol kettő, hol három, hol több jár be az odúba. 

Házi rozsdafarkú

A vizes részleg.

Egy tök másik kozmopolita seregély.

Kis kárókatona

Bütykös hattyú. 

Nádirigó. Ennek örültem. Fantasztikus torka van ennek a madárnak. 

Kék - 2017 hetedik hónap eleje

"Megcsíptük, Oszi!"  - olvastam a telefonomon az üzenetet. Mosolyra húztam a számat, és dünnyögtem magamban egy "Meg, Dezső bátyám!"-ot, közben jutott is eszembe Sztankay, Bujtor, Koncz Gábor a Bors Máté sorozatból.

A fiú megcsinálta. Jó pár évig kergette ezeket a madarakat, ám most sikerült neki megállásra bírni őket. Hogy hol? Hát természetesen a város határán túl. Messze a forgalmas utaktól, az emberektől. Közel a természet lágy öléhez. Közel a legelő állatokhoz, ott ahol nyulak, őzek szaladgálnak, ott ahol madarak repkednek. 

Nekem is volt lehetőségem elcsípni néhány alkalmat amikor a madarak is rendesek voltak, és hajlandóak voltak pózolni. 

...és persze olyan is volt amikor nem voltak rendesek, és olyan is volt hogy reggel a kellemes séta közben úgy eláztam, hogy öröm volt nézni. 

Szépek ezek a jószágok, gyönyörű színben pompáznak, ám ennek ellenére képesek bármit kinyírni amit be tudnak tuszkolni az üreg nyílásán. Az üregben négy alig tollas fióka várta hogy a kedves ám meglehetősen morózus szülők hozzanak valami ennivalót. 

A történetnek adott egy finom pikantériát, hogy nem csak egy pár madár volt a környéken, hanem kettő. Okos madarak nem mutatták meg másoknak, hogy hol van az odú, és minden olyan próbálkozást elfojtottak, ami az odú felfedezésére utalt. 

Mellékesen megjegyzem hogy olyan madárról van szó, ami képes mozdulatlanul ülni egy ágon, valahol az ürge közelében, és csak figyel. Azt viszont képes akár több órán keresztül megtenni!

Nagyon izgalmas volt, még akkor is amikor csak várni kellett. Amikor viszont voltak madarak, akkor meg pláne izgalmas volt! :-)

Kis őrgébics

Szalakóta, a Kék

Ez nem panoráma felvétel. Saroktól sarokig három madár van rajta, nincs vágás a képen. Mázlim volt!

A következő alkalomra csak egy gébics jutott. Ez a mokány kismadár viszont állandó vendégnek minősült.

A fiókák szemmel láthatóan növekedtek. Szerintem fénnyel és levegővel is táplálkoztak.

Gyönyörű madár. Ilyen színeket aligha lehet keverni, csak úgy...bár Ateliernek lehet sikerülne!

Reménykedem benne, hogy lesz még lehetőségem fényképezni a Kéket!

Ezek mennek a város határán túl. Köszi HL.