Úszólecke: az akárhányadik nulla

A haverok, sorolom is gyorsan: Völgyi - Balics - Leskó - Hogya...csak úgy ontják magukból a vizes lesek szülte felvételeket. Egyiket a másik után. Nem kímélve sem magukat, sem mást. Arról nem is beszélve, hogy Völgyinek már ez a sokadik vízen töltött szezonja. Gódor Miki, Mr Horthyval karöltve nyomult. Jakab Sanyiról nem is beszélve...azok a képek...

Vagyis összeguberáltam a netről mások által generált bátorságot...és valahogy én is szültem egy úszó lest.

Amikor megszületett az elképzelés, akkor még nem tudtam, hogy a víz, amin az egész les úszni fog, nem mélyebb mint 1 méter. Ennek örültem...először.

A terv nagyjából annyi volt, hogy ne süllyedjen el. Három darab 0,5 m x 1 m széles, 15 cm vastagságú hungarocell tábla van összeragasztva, és leburkolva. Ebből három blokkot csináltam. Ezeket egy keretbe raktam, valahogy úgy, hogy ne legyen nagyon nehéz, viszont rá lehessen feküdni. Egy úszó ágy lett az egészből. Néhány tartó oszloppal, amire a zöld hálót erősítettem. Igyekeztem az egészet úgy megcsinálni, hogy lapra szerelhető legyen, vagyis egy darabja sem hosszabb mint 1 méter. Autóval "könnyű" szerrel szállítható. Nincs benne nagy trükk.

Úszik.
Egy jó pár nap elteltével, kipróbáltam.
Egy délután, és egy hajnal.

Parimadarak, ahogy minden fület összezavarva, repülnek! Imádom őket!

Kis vöcsök

Kanalas récék, a lélek határon úszkálva.

A hajnal

A következő alkalmakat "elfúúúútttta ja szééééééllllll"!