Nagyon boldog voltam, amikor kiderült, hogy ég a nádas...megint fabrikálhatok úszóizét... Örömmel tapasztaltam, hogy az úszóizé nem kapott lángra, viszont valami élelmes jószág, kirágta a közepét. Felújításra annyira szorul mint általában mintden más...az életemben. E nagyszerű felfedezés közepette, a csizmámat újfent kihasította egy nádtorzsa, mázli, hogy nem az érzékeny részen, így csak térdtől lefelé hűtötte a lábamat a jóóhidegvíz. A csizma is renoválásra szorul.
A figyelem a vércsék irányába fordult. Ott is kellett egy kicsi renoválás...imádtam, ahogy a hátamat csapja az eső. Rohamléptekkel történik ilyenkor minden.
Időközben mezei pacsirta, sordély, cankók, valahol egy daru krúgat...a talajon, banka, csuk, réti fülesbagoly hív valakit...egy rozsdafarkú tojó karattyol valamit a les tetjén...a vércsék másik vércséket hejkurásznak.
Csóka
Élmény volt olvasni az írásodat, már megint.Köszönjük.
VálaszTörlés