...és a fagylalt visszanyalt

2015. július 28., kedd

...és a fagylalt visszanyalt

...nem is tudom II.

Van az úgy, hogy az ember nem teljesen normális. Bakancsban, hosszú nadrágban, pulóverben feküdni, egy leálcázott lesben?! Van ilyen. Lehet vagy 60 fok?! Orr nehéz, lefelé lejt, ráadásul ferde, a les fölötti fűzfán létező madarak fehérre meszeltek mindent, így még s'aros is. Az izzadság csak úgy folyik, le az orromon, a szemöldökömön, a szemüvegemen. A szúnyogok természetesen lőnek mindenre amiben vér pulzál. Az iszap, és az állott víz szaga terjeng mindenütt. A víz rohamosan apad, az élő halak száma is.

Dankasirályok múlatják az időt a vízen, hol egymást kergetik, hol a halakat, én az álmaimat. Kerregnek, kárognak. Fura csapat. Bakcsók riadnak ahogy közeledek, francba. Csapnak egy kört, mire becuccolok. Elszalasztok egy rókát, amint a túlparton komótosan poroszkál, akárhogy is sietek előrángatni a masinát a táskából, ilyenkor nem megy, már csak a súlya miatt sem. Az izzadság belecsurog a szemembe, elszórok egy átkot, halkan. Masina rá egy "babzsákra", jöhet bármi. Jön is dankasirályok. Mekkora mázli, hogy 420 mm-re szereltem, ezekhez pont jó az 50 %-os vágással. születnek jó képek is. Jön egy szürke gém, még egy. Cankók rohangásznak.

..és egyszer csak bekövetkezik amire már régen vártam, riadalom, megjelenik a les mögött egy piros ruhás fazon, madarak elmennek. Nagyon néz, az álca alól látom a tétovázást az arcán, megmozdítom a lában, gyorsan megfordul elsiet. Kicsit szitkozódok magamban, és törlöm az izzadságot, a vérrel megtelt szúnyogoktól piros a kezem.

Még nem is volt időm semmire árnyak jelennek meg az égen. Csak jönnek, csak ámulok, bámulok, már nem érdekel az izzadás, nem hallom a szúnyogokat sem, csak a szárnyak suhogását.

Fekete gólyák érkeznek kanalas gémekkel. Húznak maguk mögött csóvaként fehér, szürke gémeket, kis kócsagot. Állam leesik. Hurrá van!

Kis nézelődés és belecsapnak a lecsóba. Kaszálják, szurkálják a vizet, halásznak nem kis sikerrel. A dankasirályokat csak úgy törlöm a kártyáról, kattog a masina, láthatóan senkit nem érdekel. Jönnek mennek, fel s alá. A képméretet átállítom 10 mp-re, szelektálok rendesen, a negyedik kört kezdik, a kanalas gémek, a szülőket hajtják, fura hangokat hallatva. A gólyák egymás után menetelnek. A kócsagok bambán ácsorognak, mindenki lába alatt vannak. A sirályok azt sem tudják hova menjenek. A 16 fekete gólyától és a nagyjából ugyanennyi kanalas gémtől hirtelen megtelik a víz, mindenhol van vagy egy fehér vagy egy fekete folt.

És a fagyi valahol itt kezdett visszanyalni, jönnek egyre közelebb, 10-15 méterre. Sok lett a 420 mm. Ez van!

De az élmény fantasztikus volt! Egy varázsütésre megállt minden, a víz kisimult, mindenki csak tollászkodott!
Fekete gólya