Mint minden kottának, ami egy zongora előtt van, ennek is elérkeztem a végéhez!
Egy páran már megkérdezték, hogy hogy sikerült a megnyitó! Szerintem jól. De bizonyára belőlem csak az elfogultság beszél!
Volt bagadozás, volt nyelv botlás, volt nevetés, beszélgetés, volt egy kis videó vetítés is...és voltak maszkok is.
Képek is születtek.
Így lett!
Hogy hogyan születik egy, nem önálló kiállítás?! Nem fogom elmondani...most még nem!
Azt mondják elég csak 20 másodpercig őrült bátornak lenni!