Fekete gólya - 2020

Olyan ez mint a magyar narancs! Pelikán módra. 

"Bástya elvtárs: ( a felkínált citromba harap) Mi ez?

Pelikán: Narancs.

Bástya elvtárs: Narancs?!

Pelikán: Az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk."

Gólyának gólya, feketének is fekete...csak kicsit csorba! Kicsit kese, kicsit fakó, kicsit gyenge, kicsit kicsi. Autentikus környezetben.

                                                      

                                                      

Sok fekete gólyát láttam ebben az évben is, bár sosem ott ahol én szerettem volna. De legalább...

66CT - A cshszlvk sklp

Az őszi madárvonulás ugyan sok különleges dolgot nem tartogatott, viszont tagadhatatlan, hogy meglepetés mindig volt benne. 

Ilyen volt az a pár fekete gólya amelyik hajnalonta néhány 10 perc erejéig bejött reggelizni. A felvételek elkészültek. Az is kiderült, hogy miért nincs annyi vonuló madár mint az elmúlt évben. Ennek két prózai, ám igazán egyszerű oka volt. Az egyik: az öntözési szezon kellős közepén, valamikor a búza betakarítása előtt az egyik szaki nyitva hagyott egy zsilipet amit nem kellett volna, így pár nap alatt néhány ezer köbméter víz elöntött egy csomó szántót, csatornát, fasort, legelőt...ez a víz feltöltött egy csomó agyaggödröt vízzel és persze hallal is. A másik, az hogy ezen terület közelében pár 100 hektárnyi rizstelepet építettek, új csatornákkal, amikbe néha néha vizet töltöttek. 

A felvételre otthon akadtam rá, miközben a képeket néztem vissza. Amikor megláttam az első jelet, csak izgultam, hogy legyen olyan is ahol olvasni a kódokat.

Az adatokat még augusztus 30-án küldtem el, és néhány napja kaptam vissza.

Idézem:

"Gyűrűszám: Czech Republic (Praha) [CZP] BX24680 
Egyéb jelölések: Színes gyűrű, fehér, 66CT (2018.06.04.)


Gyűrűzési adatok: 
Madárfaj: Fekete gólya (Ciconia nigra) [1310] 
Kor: jelentett: P [1]; Elfogadott: P [1] 
Ivar: jelentett: Ismeretlen [U]; Elfogadott: Ismeretlen [U] 
Dátum: 2018.06.04. 
Időpont: 
Hely: Hanov, Plzeoský, Cseh Köztársaság [CZ16] 
Koordináták: 49°55'É 12°52'K 
Koordináták pontossága: +-5 km [1] 
Státusz: Fióka [-] 
Gyűrűző: Lubomír Trna 
Manipuláció: Nem történt (fogás helyén elengedve/szabadon hagyva) [N] 

Megfigyelési adatok: 
Verifikáció: Ellenőrizve van [1] 
Madárfaj: Fekete gólya (Ciconia nigra) [1310] 
Kor: jelentett: F [2]; Elfogadott: 1y [3] 
Ivar: jelentett: Ismeretlen [U]; Elfogadott: Ismeretlen [U] 
Állapot: Egészséges (szabadon hagyva vagy engedve) [7] 
Körülmények: színes lábgyűrű(k) alapján azonosítva [81] 
Dátum: 2018.08.30. 
Dátum pontossága: A megadott napon [0] 
Időpont: 
Hely: Ecsegfalva (Berettyó ártér), Békés, Magyarország [HG41] 
Koordináták: 47°10'24"É 20°55'39"K 
Koordináták pontossága: Pontosan a megadott koordinátákon [0] 
Státusz: Ismeretlen/Nem kódolt [U] 
Megtaláló: Szabó Gábor (szabog78@gmail.com) 
Távolság: 667 km; 114 fok 
Eltelt idő: 0 év 2 hónap 26 nap [87] 
Hivatkozás: 2018/2312 

Adatok megtekintése térképen: http://tringa.mme.hu:8080/mme/captures/map/NzE0NTg0MQ 

A madár alapadatai (a lista táblázatba másolható és konvertálható): 
Dátum;Állapot;Körülmények;Hely;Ország;Megyekód;Szélesség;Hosszúság;Név 
2018.06.04.;8;20;Hanov;Cseh Köztársaság;CZ16;49.92;12.87;Lubomír Trna; 
2018.08.30.;7;81;Ecsegfalva (Berettyó ártér);Magyarország;HG41;47.17;20.93;Szabó Gábor; 



Üdvözlettel, 

Madárgyűrűzési Központ / Hungarian Bird Ringing Centre 
MME / BirdLife Hungary 
Költő u. 21., H-1121 Budapest 
Tel.: +36-1-391-1772 
E-mail: ringers@mme.hu 
Web: www.mme.hu "

...és hát a madár, egy fekete gólya.
Ennél tisztább felvétel nem készült. Többször nem is láttam, talán elkerülte a figyelmemet!

Köszi szépen, Lubomir Trna!
Na most adtunk egy kicsit a tudománynak!

Pillanatok egy mocsárból - VIII.

Szeptember 3.

Lapot húztam. 19-re. Mi ez, ha nem hazardírozás. Egy újabb hajnal, tele reménységgel. Illúziók nélkül. Több dolgot fölösleges lett volna magammal vinni. Lehet már ez is sok volt. Az alkalmak száma meghaladja a tízet, a sikeres alkalmak száma öt alatt van. De persze az is kérdés, hogy mit nevezünk sikeres alkalomnak.

Ez is az volt. Akárhogy nézem. 

Nagy kócsag. A bíbor beáramlás, napkelte előtt, amikor a levegő megtelik a visszaverődő sugarakkal.

Kis kócsag

Kanalas réce

Fekete gólya

Nagy kócsag

Nem igazán akcióban gazdag felvételek. Nem is a fekete gólyákról szólt. Inkább lecke volt, nekem. Minden nap tartogat valami újat. Minden napkelte bíborban üdvözli a reggelt. 

Lopott pillanatok csupán!

Pillanatok egy mocsárból - VI.

Ez volt az a pillanat - egy újabb fájdalmasan korán kezdődő hajnalon -, amikor megtört a jég. Legalábbis azt hittem, hogy így lesz. 

Ahogy a tök-vak sötétben botorkáltam a mocsár felé, messziről hallottam, hogy a madarak már ott vannak. Nehéz lett volna megmondani, hogy ott éjszakáztak, vagy korán érkeztek. Végül is tök mindegy. Ott voltak. 

Persze egy részük riadtan ugrott fel a vízről, még mielőtt odaértem volna. Ami persze nem baj, legalább nyugodtan be tudtam esni könyékig az iszapba. 

Gőzpárában úszott a vízfelszín. Ez akármit is jelenthet még.

Aztán szépen óvatosan a madarak elkezdtek visszafelé szivárogni. Java részt még sötétben. Meg ráadásul még ott volt a pára is. Ami egyáltalán nem esett rosszul.

Nagy kócsagok a homályban.

Ez volt az a pillanat, mikor azt hittem, hogy megtörik a jég. Nem úgy lett, inkább vastagabbra hízott.
Egy gólya sétált elő a nádasból. Nem tudom, hogy mennyire örültem egy 10-es skálán mérve a jelenséget. Egyrészt nagyon örültem, mert szeretem ezt a madarat, másrészt a napkelte előtti félhomály és a víz felett lebegő pára miatt, a képek nem lettek jók.

Fekete gólya

Nagy kócsag, a felvételek készítésének sorrendjében, amint egy jól megtermett, és kevésbé emészthető falatot, ügyesen-rutinosan eldug a víz alá.

Szürke gém. Szintén onnan jött ahonnan a gólya, viszont nagyon közel.

Barna rétihéja, a nádasok királynője... a királlyal.

Kékbegy, amint épp nem egy "billegős video"-ban énekel, ahogy azt Balics Gabi barátom megörökítette. Itt csak simán figyel, amint épp a kelő naptól "meggyullad" körülötte a hínár. 

...ekkor vált világossá számomra, hogy a jég biztos hogy nem fog megtörni. Sem ma sem holnap. Ebben az évben legalábbis biztos nem. A gólyák, még véletlenül sem voltak közlékenyek, nem voltak hajlandók közelebb jönni. A víz mélysége teljesen jó, tele halakkal, békákkal, piócákkal, csigákkal és még egy csomó finom falattal. Talán egy szűkre szabott család lehetett. Óvatosan vadászgattak, inkább csak turizták a vizet, nem a napi betevőre hajtottak.

Lopott pillanatok, csupán!

Egy mocsár bűvöletében - VIII.

08/27

A zene egyre halkabban szól. Már-már duruzsolásnak mondanám. Az utcazenészek ujjai ugyan nem tévesztenek ritmust, de a flaszter versenyzői közül egyre többen hajolnak meg, és foglalnak helyet az oldalra félre tolt székeken. A mocsár, emelt fővel tartja magát. Bicegve, kopottas ruhában, felkötött karral, megrepedt járóbottal, de büszkén viseli a még itt maradt madarakat. Eddig részese voltam egy teljes őszi madárvonulásnak. Éreztem a kényelmes, illatos lüktetést, a gyorsan pörgő ritmust, láttam hatalmas szárnyakat suhanni, hallottam az éles fület bolondító csobogást, parázs viták tanúja lehettem. Éreztem, a rezgést, ami a Szabadok Népét körülveszi. Láttam a szemekben lobogó tüzet, a gázlók keltette hullámokat, éreztem a kitartást a ragaszkodást az élethez! Láttam a mocsarat teljes pompájában, csillogva, fényárban úszva...és most látom amint meghajolva, görnyedt háttal a mocsár lassan kihátrál a tér közepéről.
Döglött halak tetemét fújja a szél a víz felszínén. A rothadó növényi szerves anyag mindent átható bűze keveredik a bomló fehérje ánizsos szagával. Minden kockába jut egy-egy döglött hal. A víz nagyon kevés. A lest már nem lehet bentebb vinni. A nap gyorsan melegíti a vizet, a meglévő halak megfőttek ebben a furcsa levesben. Igazán kevés maradt csupán, néhány törpeharcsa, durbincs esetleg naphal.
A valamilyen okból itt maradt madarak, már nem is vadásznak. A vizet bámulják, turkálnak benne csupán. Megbökik az összes tetemet többször is, talán pislákol valamelyikben az élet szikrája?! Ha mégis ráakadnak egy egy élő példányra, azonnal háborút indítanak egymás ellen, az utolsó falatokért.
A mocsár összezárja félhosszú, kopottas tengerész kabátját. Megfogja bal kezével a függöny szélét, hogy ne kelljen keresgélni a kijáratot. Elegánsan meghajol, majd hátralép a függöny mögé. Hallani amint megkönnyebbülésében kifújja magát. A nehéz szőttes lágyan ringatózva összezárul.
Az egyszemélyes közönség oszlopos tagjaként tapsolom meg az előadást, fölállok kényelmetlen székemből, ujjongok. Kicsi gyerek módjára ritmustalanul tapsolok, örömömben, félszeg mosollyal az orcámon. Mint aki még vár egy utolsó meghajlást, mielőtt a színház végleg kiürül...

Talán a képeket már nem is kell magyaráznom. Amit lehetett leszüreteltem. Ami gyümölcs leesett a fáról, összeszedtem.

Dankasirály

Füstös cankó

Szürke gém

Barna rétihéja

Szürke gém

Bíbic

Fekete gólya

Bíbic

Hát így vagyunk mi ketten! A Körös- Maros Nemzeti Park és én.