Van úgy hogy nem megy!

Felvételek dokumentáló jelleggel. A masinát sokszor csak azért vittem magammal, hogy zavarjon. 

Volt egy lehalászás. Eredmény nélkül ért véget. Talán többször is próbálkoztam a kelleténél, még sem született komoly eredmény. Elsősorban az idejüket ott töltő kanalasgémek miatt hasaltam az iszapon, de mint ilyenkor lenni szokott, nem ott értek földet, ahol én értem földet.

Kanalasgém

Egy vízityúk is sokszor megjelent előttem, a nádas szélén lavírozott, többször is kibújt a takarásból, de azokat a felvételeket inkább nem reklámoznám. 

Valahol a tó túlsó zugában egy nagy póling kiáltott a meder alját cirógató szél után. Ej, ez még jó lehet. Több alkalommal is vadásztam rá, de nem jött össze, A egyik emlékezetes talán az volt, hogy nagy szurkolások közepette már majdnem lőtávolom belül ért, amikor egy barna rétihéja szétzavarta a társaságot. Nem voltam boldog. Mivel nem a póling volt az egyedüli partimadár, így lencse végre került néhány dekányi sárszalonka is. Lett portré is, mivel a 600 mm-hez egy picit közel volt, ezek a felvételek gyakorlatilag vágatlanok.

Nagy póling

Sárszalonka

Még a közelben lófráló nagy kócsag sem mutatott aktivitást. A lehalászás jól sikerült, alig maradt hal a tóban. A tómeder jól karban van tartva, így az összes víz kifolyik belőle.

Nagy kócsag

A majd talán a következő, nem tudom hányadik napkelte hoz egy kevés izgalmat. Hát, nem hozott. Pár tőkésréce, a félhomályban...és egy vörös hajnal.

Mire idáig eljutott a dolog. addigra a tó teljesen kiürült.

De még alig veszett el minden, párhuzamosan próbálkoztam az itatóval is. Ott sem fényes a helyzet. Már nem csak én járok oda egyedül. Jár oda egerészölyv, szajkó, volt füzike, cinkék, vörösbegy, fakopáncs és egy pirókegér is. Egy alkalommal áthúzott egy gyors röptű ragadozó, de többet nem láttam belőle, viszont nagy riadalmat okozott. Ebből a "sokadalomból" a vörösbegy égett bele a memóriakártyába.

Vörösbegy

Szajkó kontra pirókegér: az is eltartott egy darabig mire rájöttem, hogy az egér milyen egér, és mikor rájöttem akkor simán megnyugodtam, hogy nem fedeztem fel egy új fajt, viszont megpróbáltam lefényképezni. Beülök a lesbe, állványt a helyére teszem, a táskát a sarokba. Nézek ki a nyíláson, nem történik semmi. Erre mozgás a lesen belül, megjött az egér, mókás a fekete csíkkal a hátán, nem is kell több mobil elő, de nem vágom annyira a készüléket, így csak kerestem benne a kamerát. Egér többször ki és be jött közben, míg én nyomkodtam azt a vackot. Felnézek, ki a nyíláson, erre egy szajkó ül egy száraz ágon, a les előtt, az itató fölött, nekem szem magasságban. Nyúlok a gépért, keresve az exponáló gombot. A gomb az megvan, rajta a gépen, ami benne a táskában. A nagy egerészés közben nem vettem ki. Nincs veszve semmi, elhúzom a zipp  zárat, szajkó nézelődik, előveszem a gépet, szajkó eszik, leveszem a tokot, még mindig eszik, ráteszem az állványra, megállapítom, hogy a 600 mm sok lesz, nem baj, portréra futja, szajkó gondol egyet elrepül. Szerintem jobb ha nem folytatom!

A húsok őrzője 3

1. alkalom: A tolvaj

Csípős hideg, a lesen kívül, és belül is. Tök állat! Hosszan semmi, de annyira semmi, hogy csak na! Semmi! Agyam eldobom, tényleg, fogy a türelem.
Hogy kinek, hogy működik a biológiai órája azt én nem értem. Nekem van órám, és sose tudom mennyi az idő, a szajkónak nincs órája és mégis fél nyolc körül szokott érkezni. Most is így volt. De mit is tehet egy fazon, aki a hidegben ül. Gondolkozik, és közben remeg. Ezekből az okokból kifolyólag a szajkót elneveztem Félnyolcnak! Nem most nem csináltam róla képet.
nincs tovább, indulás haza, kis kitérővel persze. Egy erdei etető feltöltése, és egy kis kíváncsiság, hogy mitől fogy is ez a napraforgó annyira. Ilyen cinke, olyan cinke, ilyen pinty, olyan pinty, fakúsz, fakopp, és vörösbegy. Na ettől fogy!

Vörösbegy - Erithacus rubecula

Széncinke - Parus major

Ja igen, a tolvaj! Eltűnt az őz jobb lába, tokkal vonóval, "cakom-pakk"!

2. alkalom: Tüdőgyulladás, szerintem ez több magyarázatot aligha igényel.

2012.10.21

Halastavi kavalkád - mellett

Sikerült pár órát lopnom a természettől. A halastavon csillapodott a kavalkád. Récék, lilikek nagyobb tömegben, pár gulipán, goda, sirályok. A magasban darvak kavarognak. A tó mellett egy tölgyes fekszik a Berettyó, és a szántóföld ölelésében. A töltés rendezett. Zavarás mentes környezetet biztosít. Fácánok csatangolnak látszólag céltalanul, szajkók rikácsolnak a közeli fákon, néha-néha a fácánok között keresgélnek a fűben. A nádasban kék és szén cinkék múlatják az időt. Az őszapók hol itt hol ott bukkannak fel, megrohanva a gyalog akác száraz termését. Vörösbegy keresgél idegesen a fűben, hidegtől dermedt bogarakra vadászik. Feketerigók hajtják egymást. Még egy énekesrigó is beszaladt a csőbe.

Nagyjából én is céltalanul indultam el, úgy gondoltam ez inkább egy nyugis séta lesz, pár kilónyi fölösleggel a hátamon. Nem készültem semmire, nem vártam semmit. Jobban sikerült mint gondoltam.

A fény viszonyok egy erdőhöz méltóan alakultak, az állandó változás kicsit nehezíti a dolgot, de áldom azokat a mérnököket akik a 7D-t tervezték. 

Egy újabb instant les

Sokáig semmi, majd két fácán kakas dürrögése a hátam mögött, kicsit megemelte a pulzusom, semmi moccanás, csönd....és egyszer csak kitáncolt az egyikőjük a lencse elé. Séta föl, alá, dürgés, séta még pár percig. Szurkoltam hogy menjen kicsit távolabb, hogy egész alakos fotók is legyenek, ne csak portré. 

Fácán - Phasianus colchicus

 

 

 

Őszapó - Aegithalos caudatus

 

Vörösbegy - Erithacus rubecula

 

Énekes rigó - Turdus philomelos

Csak dokumentálás jelleggel