A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagy lilik. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagy lilik. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. február 28., kedd

Télvégi tavaszváró

Ahogy a szezon elején ez a jelenség várható volt, úgy be is következett! Lejárt lemez lett a tél. Volt hideg, és hideg is volt, volt havazás, volt didergés, vacogás, cipekedés. Voltak kellemes pillanatok, voltak izgalmas jelenetek, de elég is volt ennyi belőle.
A közeli tó jege lassan, de biztosan elolvadt. A szántók, rétek talaja kiengedett. A húsok őrzőit egyre inkább a friss hús kezdte érdekelni. Ugyan mindig akad egy-egy visszajáró vendég, de már másfajta aktivitást sodor a szél magával.
Bizony, így jár az aki fejébe veszi, hogy segít a szabadok népének túlélni egy kemény telet. Ezzel a képpel elbúcsúzok a húsok őrzőitől egy jó pár hónapra. Repüljetek, rakjatok fészket, költsetek, neveljetek fiókákat.
Egerészölyv
Fácán

Ahogy az ölyveket elengedtem, az erdei etető irányába fordult a figyelmem. Az etetőt alig lehetett megközelíteni, mert mindenhol állt a víz. Így az itató-installáció megint csak egy csúnya giccses foltként mutatta magát az erdőben. Volt még pár liternyi napraforgóm. Kivittem. Egy váratlan fordulatnak köszönhetően kiültem pár órára.
Ritkás havazás vette kezdetét. Nagy pelyhek hullottak az égből. Hol sűrűbben, hol ritkábban. Nem mutatkozott tartósnak, a meteorológia ugyan jelezte, de a hőmérsékleti tartomány miatt nem maradt meg.
Néhány órával később, egyszerűen elszublimált a havazás. És ahogy eltűnt, elvitte magával a telet. Biztos vagyok benne, hogy fog még beletaposni a lelki világunkba ez a tél, hiszen szokott.

Kékcinke











Széncinke

Nagy fakopáncs



Zöldike




Ahogy kibújtam a lesből, és magamra vettem a hátizsákot, már nem a fakopáncson járt az eszem. Nem a havazáson, és nem azon, hogy mikor kell újra húst vinnem az ölyveknek.
Az erdő kora tavaszi zenéjét hallgattam. Zöld küllő, fekete harkály, egy ölyv. Már nem úgy szóltak, mint egy hónappal ez előtt.
Szaladj hát tél, fuss és vissza se nézz! Köszi, hogy itt voltál. Megbarackoltad a fejünket, többször is. Keress magadnak más játszó pajtásokat!
Hogy, mi sem mutatja jobban a közelgő tavaszt?! A megfigyelési naplómba újabb bejegyzések kerültek. Barázda billegető, mezei pacsirta, bíbicek. Daru krúgatás hasítja a levegőt. Nyílfarkú récék, barátrécék, búbos pacsirták szaladgálnak egymás után. Egy tollát tépett libatojó, aki már fészket rakott...
Elkezdődött a Nagy Tavaszi Madárvonulás.
Barna rétihéja hasítja a levegőt, miután lábával összeakaszkodott párjával a levegőben, és zuhanásba kezdtek.

Nem vagyok nagy tőkésréce rajongó, de nem hagytam ki.


Barátréce.

Libák vegyesen. Hol többen, hol kevesebben úsztak be e képbe. Hol szólóban, hol párban. Jól esett kint feküdni a parton.




















Poros szürke állományom, gyors zakatolásba kezdett.

2016. november 7., hétfő

Száz liba egy sorba...

Az erdőben nem sok minden mutatkozik. Hol meglátogat pár cinke, szajkó, vörösbegy, ökörszem, fakopáncs, fekete harkály, egerészölyv...hol nem. De java részt akkor mikor épp odafelé tartok, vagy akkor emelkedik fel a közeli fákról, amikor kibújok a lesből! Be tudom a jó időnek. Hajdanán, Imre napkor már esett jó sok hó ami tavaszig kitartott, most meg...rovarok zümmögnek a fülem körül. Nem baj, jön még kutyára...
Addig is türelmesen kivárom, hiszem a végén mindig azok járnak jól akik türelmesek. Ezt egy rajzfilmben hallottam!

Nagy fakopáncs

Ökörszem. 
Kicsi madárhoz nyilván nem ez a fókusztávolság illik, de ha valamire nem számítottam, akkor ez volt az.











Mivel általában ilyenkor szoktak megérkezni a libák, így tettem egy próbát ezekre a madarakra. Nem mindennapi dolog látni ennyi libacombot, libamájat természetes valójában, tollakba burkolva. Hallani 5-600 madár nyekergését, gágogását, bugyborékolását, hallani ahogy a fürdenek, lubickolnak. Látni, ahogy ebben az őrült hangzavarban egyik másik békésen ring a vízen és épp alszik.
Nehéz volt olyan képet készíteni, ahol nem lógott be a látómezőbe még másik nagyjából 15 madár valamilyen testrésze. Próbáltam nagyobb gyutávval kivenni pár kockát az életükből, de legalább annyi fejtörést okozott mint nagyobb látószöggel megcsinálni ugyanezt. És mivel nem lehet ezt a jelenséget irányítani, így átadtam magam a víz a csobogás, a locsogás bűvöletének, és csak figyeltem a keresőben, hogy hogyan éli mindennapját egy csomó tollas jószág. Persze a nagy tömeg vonzása miatt más fajok is vegyültek a tömegbe. Amikor megláttam egy csapat kanalas récét, annyira talán nem is lepődtem meg. De mikor a libák keltette hullámverés között csörgőrécék bukdácsoltak, vagy épp egy nyílfarkú réce úszkált a párjával, akkor már felvontam a szemöldököm.

Nagy lilik





Vetési lúd























Csörgő réce

Nyílfarkú réce
Csak a fajgazdagság miatt. Próbáltam szuggerálni a közelebb úszást de annyira nem vagyok otthon kacsákban!


A végére a tollas sárkányok még itt lévő példányaitól néhány jelenet.
Kárókatona














Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...