2017. február 28., kedd

Télvégi tavaszváró

Ahogy a szezon elején ez a jelenség várható volt, úgy be is következett! Lejárt lemez lett a tél. Volt hideg, és hideg is volt, volt havazás, volt didergés, vacogás, cipekedés. Voltak kellemes pillanatok, voltak izgalmas jelenetek, de elég is volt ennyi belőle.
A közeli tó jege lassan, de biztosan elolvadt. A szántók, rétek talaja kiengedett. A húsok őrzőit egyre inkább a friss hús kezdte érdekelni. Ugyan mindig akad egy-egy visszajáró vendég, de már másfajta aktivitást sodor a szél magával.
Bizony, így jár az aki fejébe veszi, hogy segít a szabadok népének túlélni egy kemény telet. Ezzel a képpel elbúcsúzok a húsok őrzőitől egy jó pár hónapra. Repüljetek, rakjatok fészket, költsetek, neveljetek fiókákat.
Egerészölyv
Fácán

Ahogy az ölyveket elengedtem, az erdei etető irányába fordult a figyelmem. Az etetőt alig lehetett megközelíteni, mert mindenhol állt a víz. Így az itató-installáció megint csak egy csúnya giccses foltként mutatta magát az erdőben. Volt még pár liternyi napraforgóm. Kivittem. Egy váratlan fordulatnak köszönhetően kiültem pár órára.
Ritkás havazás vette kezdetét. Nagy pelyhek hullottak az égből. Hol sűrűbben, hol ritkábban. Nem mutatkozott tartósnak, a meteorológia ugyan jelezte, de a hőmérsékleti tartomány miatt nem maradt meg.
Néhány órával később, egyszerűen elszublimált a havazás. És ahogy eltűnt, elvitte magával a telet. Biztos vagyok benne, hogy fog még beletaposni a lelki világunkba ez a tél, hiszen szokott.

Kékcinke











Széncinke

Nagy fakopáncs



Zöldike




Ahogy kibújtam a lesből, és magamra vettem a hátizsákot, már nem a fakopáncson járt az eszem. Nem a havazáson, és nem azon, hogy mikor kell újra húst vinnem az ölyveknek.
Az erdő kora tavaszi zenéjét hallgattam. Zöld küllő, fekete harkály, egy ölyv. Már nem úgy szóltak, mint egy hónappal ez előtt.
Szaladj hát tél, fuss és vissza se nézz! Köszi, hogy itt voltál. Megbarackoltad a fejünket, többször is. Keress magadnak más játszó pajtásokat!
Hogy, mi sem mutatja jobban a közelgő tavaszt?! A megfigyelési naplómba újabb bejegyzések kerültek. Barázda billegető, mezei pacsirta, bíbicek. Daru krúgatás hasítja a levegőt. Nyílfarkú récék, barátrécék, búbos pacsirták szaladgálnak egymás után. Egy tollát tépett libatojó, aki már fészket rakott...
Elkezdődött a Nagy Tavaszi Madárvonulás.
Barna rétihéja hasítja a levegőt, miután lábával összeakaszkodott párjával a levegőben, és zuhanásba kezdtek.

Nem vagyok nagy tőkésréce rajongó, de nem hagytam ki.


Barátréce.

Libák vegyesen. Hol többen, hol kevesebben úsztak be e képbe. Hol szólóban, hol párban. Jól esett kint feküdni a parton.




















Poros szürke állományom, gyors zakatolásba kezdett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...