2020-as tél...eső

Nincs is annál szebb amikor eső kopog a tetőn, és pont úgy csurog az eresz mint novemberben. Nem panaszkodok, az nem helyes. Zivatarok áztatják a világot is. Mindenki maszkban rohangászik. A híradások mindig ugyanazokkal a témákkal foglalkoznak. Ez nyilván ebben az esetben így helyes...gondolom.                                                                                                                                        Az eső miatt mindenhol áll a víz. Az udvaron, az utcákon, az erdőben. Bokáig ér. A les lágyan ringatózik.  Ilyen körülmények között nem mindig van kedv, a sárban ücsörögni és várni valamire ami nem is biztos, hogy ott van?! De volt már ennél rosszabb is.

Ez a bejegyzés is több alkalmat ölel fel. Volt közöttük sikertelen és még sikertelenebb.                            De valahogy egerészölyv lett a vége. Volt hogy csak kerülgettük egymást, volt, hogy azonnal ott teremtek. Volt hogy egy madár, volt hogy több. 

2020. 12. 21.

Fakopáncsot sosem szabad kihagyni.

Szarka. Amikor épp nem egy dögön billeg...ahogy a mondás tartja.

Dolmányos varjú. 

Egerészölyv. 

 

2020. 12. 26.

Fácán. Jön-megy.

 

Egerészölyv. Egy fiatal példány. Idei madár lehet. De erre csak később jöttem rá. 

 

A portré felvételeken alig van vágás. Jó nagy gyutávval készültek. 

 

2020. 12. 28.

Néha-néha valamilyen ragadozó emlős is jár oda. valahogy a szürkületi órákban, mert nézegeti magát az üvegben. Nem egyszer volt már összekenve az üveg...kívülről. Csak álmodni merek róla, hogy sikerült lefényképezni. 

Lehet unalmasnak hat, hogy ezen a pár madáron kívül nem jut más, és talán az is. Tagadhatatlan, hogy vannak benne unalmas részek is. De van, úgy, hogy nem egy madár érkezik, és nem unalmasak. 

Egerészölyv. 

                                                    

                                                    

 

Nem hittem volna, hogy látok még olyat, hogy a les mellett húz el egy madár. A következő két kockában tulajdonképpen csak a feje van benne. Az egyik életlenebb mint a másik.