2023. november 17., péntek

I. Kunsági Fi szóló- és kamara néptáncverseny

 Szeptemberben a szülői értekezlet alkalmával, amit a néptáncos palánták néptáncos lelkületű szüleiknek tartottak, az  első sorban tudtam helyet foglalni, mert alig-alig akart odaülni valaki. Mindez történt legnagyobb bánatára a mögöttem ülőknek, ugyanis amikor a tanárok és koreográfusok elkezdték sorolni a féléves programot, a mögöttem ülőknek rá kellett jönniük hogy a nagy füleimtől gyakorlatilag semmit nem látnak illetve az valószínűséggel nem is hallottak mert erősen kezdeményezték, hogy vagy üljek hátra vagy pedig húzódjak lentebb. Na most én azt választottam hogy lentebb húzódok a székbe, az én legnagyobb bánatomra, mert ekkor hangzott el a verseny felhívás. A nagy hallgatózásban nem tudtam eldönteni hogy milyen versenyről van szó, visszakérdezni meg nem mer az ember ilyenkor…Az volt a dilemma tárgya hogy 1. Kunsági ifi vagy 1. Kunság ifi…nem tudtam eldönteni. Olyan foci körversenynek hangzott. Úgy voltam vele, kunfocizni tudnak. Igazság szerint egyben biztos voltam a Nagykun néptánc együttesben szereplő fiúk és lányok nem fognak közösen focicsapatot alkotni.

Teltek a napok. A napok hetekké duzzadtak. Ezekből a hetekből lett körülbelül 2 hónap és eljutottunk egészen november 11-ig,  illetve nem is 11-ig, hanem 10-ig. Ekkor volt szerencsém megnézni a hazai  versenyzőknek a próbáit. Érdekes volt, minden egyes számhoz volt valami hozzáfűzni valója a tanári gárdának, jók és rosszak egyaránt. Ahogy ilyenkor szokott az lenni, izgalmas volt látni ezeket a fiúkat lányokat örömmel az arcukon. Ez egy pénteki nap volt, estébe hajlott már mindenki elbúcsúzott a másiktól és szépen elindultunk haza. Másnap reggel 7:00 órára kellett menni a Vigadóba, zenés főpróbát tartani. Nekem is volt/ van valamilyen érdekeltségem, mert én is vittem egy fellépőt. Ennyi karikás szemű kisgyereket én táncolni még nem láttam, de ezek 7:05 perckor már ropták. Le a kalappal előttük. Érdemes volt végig nézni a karikás szemű szülőkön is akik ugye egy másféle szemmel nézték ezt. Volt aki riadtan, volt aki nyugodtan.


10:30-kor, vagy kicsi csúszással elkezdődött az I. Kunsági Fi szóló- és kamara néptáncverseny. Ez egy saját rendezésű verseny Kisújszálláson, eddig ilyenben a városnak még nem volt része. Nagyon bízom benne hogy ez méltó folytatást fog kapni.

Nagyon sok munka és energia van ebben a versenyben, vagy volt ebbe a versenybe belefektetve. Ezt szülőként egészen addig nem érzékeltük, míg nem ültünk színpad előtt nézőként. Ez érdekes mondat lett! 

Komoly köszönettel tartozunk szerintem mindannyian Herczegh „Örökké álomdozó” Katának,      Gönczi „Ezerarcú” Editnek, és Tatár „Hetykénkiállok” Péternek!

Ebben a versenyben voltak kifejezetten izgalmas kamara és szóló táncok egyaránt.

A verseny kezdete előtt, néhány percet beszélgettünk, mint izguló szülők. Mindenki arról beszélt, hogy milyen szemekkel és hogyan fogja végig nézni, megélni ezt a ezt a versenyt. Mondtam nekik hogy marha szerencsés vagyok mert gyakorlatilag mindenkinek háttal fogok állni színpad előtt egy fényképezőgép mögé bújva, és végig fogom bőgni az egészet. Utólag kiderült, hogy egy fikarcnyit nem hazudtam nekik. Mindegyiket sikerült megkönnyezni valamilyen formában. Nagyon-nagyon izgalmas verseny volt. Nagyon szépen szerepeltek ezek a fiatalok.  

Engedjétek meg, hogy egy kicsit fordítsak a dolgon. Egy pici, az elejéről, a közepéről és a végéről, mielőtt jönnének a versenyzők.

A pénteki nap margójára:

Kezdődik az őrület!


Szombat reggel. 
Csomó karikás szemű kisgyerek...és Peti!




Herczegh „Örökké álomdozó” Kata




A zsűri


Szülői csopi egy komoly része!


Tatár „Hetykénkiállok” Péter



"Most gyújtd be a rakétékat!"

A férj, az apa, a tanár...a házigazda



Gönczi „Ezerarcú” Edit

A vagány!

Akire a szomszéd Pisitkék is felnéznek!

Akin semmi sem fog ki! 



Itt már érezhető volt a néptáncos szellem túlnyomó töménysége.



A nagy Bakator!

Aggódó néptáncos lelkületű szülők



...és a lazák! 

Az átadó utolsó pillanata



A versenyzők:

3. fellépő

Zádor - Túrkevei verbunk





Hallgassátok.


7. fellépő

Zsófi és Robi - Karcagi lassú és friss csárdás









9. fellépő

Kristóf - Vasvári verbunk










10. fellépő

Levente - Túrkevei verbunk









12. fellépő

Bence - Bodrogközi verbunk








14. fellépő

Zétény - Felső-Tisza vidéki pásztorbotoló











17. fellépő
Zalán - Szilágysági verbunk








19. fellépő
Bálint - Tyukodi verbunk









21. fellépő

Virtus - Túrkevei táncok
























Ez a tánc a Nagykunfi csoportot egészen az arany minősítésig és egy Egres Kiss Lajos díjig emelte.


24. fellépő
Herczegh Ibi és Horváth Nóri - Karcagi lassú és friss











29. fellépő
Zsombor - Nagyecsedi verbunk






30. fellépő
Horváth Nóri és Szabó Zsófi - Nagydobronyi lassú és friss











Örült taps, fütyülés, ujjongás közepette mentek fel és jöttek le a versenyzők. A füttyszó nagy részét Gönczi Edit szolgáltatta. 
Nagy köszönet Verának és Bencének!
Szerencsém volt hogy a zsűri vonala előttről nézhettem. Közelről. 

Legyetek büszkék a gyerekeitekre, mindannyian, hiszen ezek a leányok és legények letáncolták nektek a csillagokat az égboltról...egészen a szívünk közepéig! 









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...