A természet szabta törvényeket, szerencsére nem tudjuk megszegni. Ahogy a családtagok nőnek, egyre nagyobbak, tollasodnak és hatalmas erővel követelik a zamatos falatokat. Mióta a bűvölet, lila ködként maga alá temette a szürkeállományomat, készül jó pár werk felvétel az üreg lakóiról, amit egyszer, remélhetőleg, dátum helyesen feltöltök.
A parkőrök lelkes tagjai meggyűrűzték az odú lakóit. Pár nappal a művelet előtt, már láttam, hogy nem minden kölyöknek sikerült a továbbjutás. A természetes szelekció rendet vágott a sorok között.
Hatan maradtak bent.
Búbos banka
Reggeli órákban készültek a felvételek, a szülők folyamatosan befelé telefonálnak az odúba.
Búbos banka
Reggeli órákban készültek a felvételek, a szülők folyamatosan befelé telefonálnak az odúba.
Búbos banka
...és magam is meglepődtem, hogy délutáni fényben, nem is biztos, hogy ugyanazokat a madarakat látom, mint reggel. Délutánra, felszáradva, ahogy a fű is, kisimulva, szépen rendezett tollakkal. Fantasztikus látvány néhány méterről látni, szinte érezni.
Na ez a nyúl meglepett.
Mezei nyúl
A levágott rétek állandó felügyelőjeként, egy gólya sétált be a keresőbe, keresgélt a rövid fűben. Komótosan. Mint a legszelídebb gázló madarunk.
Fehér gólya
Búbos banka
Had idézzem egyik ismerősömet: "Talán ma volt a legjobb napom!"
A hátteret az éppen túlérett állapotban, felsülőben lévő csenkesz adja. Varázsos színeket kölcsönözve ennek a nem feltétlenül jó illatú madárnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése