2015. augusztus 17., hétfő

Régi iskola, újra gondolva II.

Mindig nem lehet szerencséje az embernek. A madarak dolgoznak, a halak fogynak. Újabb hajnal, két nappal később.
Szürke cankó, a reggeli fényben

Gólyatöcs, amint épp fürdőzik. Szerencsém volt végig nézni, de nincs itt az összes kép. Bevallom büdösül szurkoltam a háttérben lévő kócsagnak, hogy menjen ki a képből.










Imádom az északi fényt, remélem egyszer látni is fogom.
De addig is marad egy nagy meglepetést okozó havasi partfutó valahonnan északról.

Havasi partfutó



Billegető cankó a közelpont határáról, folyamatosan riasztott.



Bakcsó

1 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...