A fecskék elmentek. Fantasztikus volt látni, és talán okosabb is lettem. A kirepülés előtt pár nappal már csiviteltek a fészekben. A szájzug már rég nem volt fehér, de addig nem mentek el míg nem tanultak meg csivitelni. Aztán egyszer csak, hipp-hopp, jött apu, Félfarok, és csak úgy elvitt két csemetét, azok meg nem ám az, hogy bukdácsoltak a levegőben, fenét, egyből repültek, nem is akár hogy! A másik kettőt anyu, Kócostorok vitte el hasonló technikával. Csomagoltam, én is mentem. Ez van.
Irány a tó, legutóbb kárókatonák szárítkóztak, hárman, a negyedik halászott, a stégtől nem messze. Ebből még akármi is lehet.
Kiérek, egy szürke. Francoskrumpli. Becuccolok, az meg se szó se beszéd fejjel beleugrik a vízbe. Laza lábtempóval, és üres csőrrel visszamászik a helyére. Alig láttam az egészből valamit, azon gondolkoztam, hogy a gyenge aksi miatt alig fog fókuszt a masina. Gém elrepül, mert jött egy másik, elzavarta. Ez meg nem hagyta magát, visszajött. kicsi tollászkodás után, se szó se beszéd megint fejest ugrott. Mi van már, ezzel?! Nem fogott semmit. Elrepült, jó messze a keresőben láttam amit megint fejest ugrott! Megint nem fogott semmit! Hova ez a kapkodás?!
Szürke gém
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése