Az úgy kezdődik, hogy egy komplett memória kártya anyagot sikerült kitörölnöm, még mielőtt a számítógépre került volna. Volt azon egy kevés ellenfényes gólyatöcs, és legnagyobb meglepetésemre egy nyaktekercs, ami valamilyen tök véletlen folytán beleköltött az egyik odúmba. Na mindegy!
A bankák kirepülése után jött a nagy gondolkozás, hogy most mi is legyen...lett például térburkolás, festés, és lébecolás. A fecskék is kirepültek időközben, amit bántam is meg nem is. Azért bántam, mert szeretem azt a kismadarat, másrészt nem bántam, mert nem tudtam volna kihozni belőle többet mint amit valamelyik évbe tettem. Talán a második félidőre kifundálok valamit.
...és elmentem gyurgyalagra vadászni. Nem volt nehéz, bár mondhatnám, hogy első bálozó vagyok, mert legutóbb mikor voltam...mikor is...2012-ben. Lehet, hogy az már pár évvel ez előtt volt.
Nem is emlékszem már azokra az időkre, szépek voltak és...lehet felejthetőek is talán!
...most meg hirtelen, ott fekszek a fűben, ahogy szoktam, hason. Hallgatom a bugyborékolást, és félig szundikálok. Színes madarak röpködnek fölöttem, fürtökben csüngnek a fán. Az élőhely lassan de biztosan átalakulóban van, nagyon fásodik. Az akác, minden teret benő, ami rendelkezésére áll. Talán ráférne egy őszi vagy téli ritkítás, legalább azokat kivágni, amelyek betegek. Nem tudom, nem értek hozzá.
De addig is: gyurgyalag
A vonulás nem rég ért véget, a költőüregek nagy takarítást kívánnak. Nem vártam túlzottan sokat ezektől a felvételektől.
1. alkalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése