...és ezzel a szürkeséggel együtt folytatódott a madarak utáni hajsza. A gólyatöcsök utáni caflatást nem tudtam elengedni. A fiókák már felnőttek, röpképesek, az ülepítőben egyre kevesebb a víz, azok a családok melyek korán kezdték a költést, elmentek valahová. Néhány család kitartott eddig.
Persze ilyenkor már, augusztus eleje felé nem csak gólyatöcsökkel lehet találkozni.
A hajnali hason fekvést mindig is szerettem.
Bíbic
Seregély
Gólyatöcs
Egy idei barázdabillegető
Mezei nyúl
Réti cankó - a közeli tócsa királya
Bíbic
_________________________________________________________________________________
A búbosbankázás is révbe ért időközben. A bíbic után, nem sokkal azon kaptam magam, hogy ismét a szavannában fekszek a hevenyészett les alatt. Körülöttem villanypásztor, és mögöttem marhabőgés. Előttem pedig épp a fiókáikat etető búbos banka. A tojó és a nem tojó. Ugyanaz a pár, ugyanaz a kőrakás, de már nem ugyanaz az érzés. Persze nagyon jó dolog a keresőben látni ilyen madarat, de tagadhatatlan, hogy nem ugyanaz az érzés, mint május elején. Nem tudom, hogy mennyi fiókát nevelnek, hiszen nem tudom, hogy hol van az üreg. Csak sejtem.
Búbos banka
Ezzel a két felvétellel, elengedtem a fonalat. Nagyjából két héttel később egy frissen kirepül családot láttam a gáton legelészni. Mosolyogtam.
_________________________________________________________________________________
Egy forró délután barátokkal találkoztam. Ági, Ákos és Gulliver...épp erdei fülesbaglyot gyűrűztek, egy kisváros főterén!
Erdei fülesbagoly
