2017. augusztus 30., szerda

Egy mocsár bűvöletében - III.


08/15.
Egy Kedves barátom, aki már jó rég csatlakozott a KMNP-hoz, velem tartott, vagy én tartottam vele, ez most tök mindegy, szeretett volna videofelvételeket készíteni. Mondanom sem kell, hogy nem volt szerencsénk. Nem kicsit égett a pofámon a bőr miatta.

08/16.
Erősen tűzött a délutáni napsütés. Fülledt meleg volt egész nap. Azt már teljesen megszoktam, hogy nem lehet pihenni éjjel sem, de hogy olyan eresztékekből is csurog az izzadtság amiről eddig nem is tudtam, hogy anatómiailag lehetséges, na, az már érdekes volt. 
Letámasztottam az autót, kiragasztottam egy üzenetet a szélvédőre. Kiszálltam, és újra az esélyeimet latolgattam. Közben úgy öltözködtem, mintha október vége lenne. Teljesen jó. Nem elég, hogy meleg van, én még egy sapkát is veszek, egy pulóvert aminek a kapucniját a fejembe csapom. Ja, mi van ha fázni fogok! Gőzöm sem volt, hogy mire számítsak. Az előző sikeres alkalom lehetett talán az eseményfolyam delelője, és innen talán leszálló ágban van a mutatvány. De az még akár sokáig is eltarthat. Ahogy a nádas mellett osontam, lopakodtam, nagyjából mint egy elefánt, egy bakcsó ugrott, a közeli fa ágairól. Riasztott egyet. Nyomtam egy halk "francoskrumplit" a vonallá egyenesedett ajkaim között, megálltam egy pillanatra, hogy bekukucskáljak a ritkás nádfal mögé. Tele volt minden, tök sok, nagy, színes, szép madárral. Húúú, és ez az idilli állapot el is tartott nagyjából 27 másodpercig, míg ki nem szúrtak az éles szemeikkel. Eltűzött mind! Király! Ezért kell ide korán jönni. Meg kell várni azt a kritikus egy, másfél, rossz esetben két órát, hogy a madarak visszatévedjenek. Nagyjából így is lett!
Lehet, neked, kedves olvasó, ezek a képek pont olyanok mint a többi, és az is lehet, hogy ugyanazokról az állatokról készültek, és talán unalmas is, és ha igazam van, akkor joggal teszem fel a kérdést, hogy miért nézitek meg újra és újra MacGyver történeteit, ha úgy is tudjátok, hogy mindig kiszabadul!? :-) Na, na miért? Ne is gondolkozz a válaszon, segítek! Azért mert jó! 

Fekete gólya















Füstös cankó. Ez egy nagyon harcias példánya, ennek a fajnak. Mindenkit elzavart, és a keletkező véleményeket azonnal visszanyomta a többiek tortába.




Fekete gólya




Hogy az előtte való nap ne múljon el nyomtalanul, készítettem pár video felvételt. Nem vagyok nagy Spilberg, ez látszik is.




Hát így vagyunk mi ketten. A Körös-Maros Nemzeti Park és én!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...