Csak sodródni
az árral. Szó szerint. Ahogy a ’valahogy ez a tavasz is elkezdődött’ és az ezzel
kapcsolatos összes kínlódás… még tovább folytatódott. Újabb és újabb megoldásra
váró akadályok kerültek napvilágra, ami mellett nem lehetett szó nélkül
elmenni. A rendesen karbantartott lesek annyira mégsem voltak rendesek. A
megfigyelési naplómban újabb évet nyitottam, 2011 óta vezetem, és ha lesz időm,
nem egyszerűen feltámasztom, ahogy a főnix teszi hamvaiból, hanem rendes naplóvezető
módjára valamit le is vonok belőle, mint következtetés.
Az udvaron
lévő Hargitai-féle kék láda, szintén főnix módjára támadt fel. Átalakult
kicsit. Ráncfelvarrott lett. Facelift, ahogy az autómobilok világában mondják. …
és egy újabb csöpögős napon kikerült az odvarról! Ami már nagyon nyomta az
oldalamat!
Sorolhatnám, a
főnix-családba tartozó egyszerűnek tűnő dolgokat, melyek így vagy úgy,
hamvaikból feltámadva, új erőt merítve az éghetetlen ásványi anyagokból, új értelmet
nyertek, de nem teszem.
Nem hiszem,
hogy el kell kezdenem mindenféle fontossági sorrendet felállítani, hogy ezt be
lehessen bizonyítani!
A tavasz, és a
vele járó újjáéledő természet, a vele együtt újra és újra előtérbe kerülő álmok
megfáradt téli gúnyájukat levetve, gönceiket lehámozva magukról, egy nagy levegővétel
kíséretében újra éledtek. Főnix módjára. Tele meglepetéssel, fura
meglátásokkal, új megfigyelésekkel. Mert megfigyelések mindig vannak!
A nem tudom hányadik félig sikeres alkalom
Kis vöcsök
A soron következő újabb..nem tudom hányadik
Récecsokorba kötött madarak
Böjtiréce
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése